• loading...

    2016. december 19., hétfő

    Egy kigyúrt férfi beállt a parkolóba ahova mi tolattunk. Ekkor kiszállt a hústorony, és odajött..

    Apukám (73 éves) és nővére (77 éves) bevásárolni indultak nagynéném hőn szeretett Trabantjával. Idilli képet sugalltak: mint egy kedves, vidám, mosolygós házaspár, szépen megkímélt kis Trabival pöfögtek az élelmiszer áruház felé kétütemű-füstöt eregetve, akár egy régi NDK-s reklámnak is beillett volna a jelenet.

    Hirdetés


    Eddig a pillanatig. ,,Vezető beosztásban" lévő apukám az áruház parkolójába érve kiszemelte a tökéletes parkolóhelyet, majd a kormányváltót a megfelelő állásba kapcsolva a parkírozó tolatást meg is kezdte - volna, - ha egy kétajtós szekrény méretűre gyúrt, kopasz, terepjárós hústorony nagy lendülettel be nem vágódott volna a kiszemelt helyre... Apukám csalódottságát és dühét leplezni nem tudta, és ezt a nemzetközileg ismert - középső ujjas - jelzés felmutatásával a terepjárós tudomására is adta, miközben nagynéném a botjával fenyegetőleg mutogatni és szitkozódni kezdett a delikvens irányába. A meghökkentő jelenetet megszakítva, emberünk rezzenéstelen arccal kiszállt autójából, majd a ,,dinnyeszállító-pozíciót" felvéve, ökölbe szorított kezekkel lendületesen elindult a Trabant irányába. Apukám lelkiekben már felkészült a közelharcra, illetve az aszfaltra csöpögő v@r látványára. A kopasz a Trabanthoz lépett, aki tettének súlyát felismerve, hangában őszinte szánakozással ennyit mondott: ,,Ne tessenek haragudni, nem vettem észre, hogy oda szeretnének állni."

    Hirdetés