Csuja Imre nem tudja feldolgozni fia halálát

Súlyos terhéről vallott a színész, 14 évvel ezelőtt veszítette el fiát, aki önkezével vetett véget életének.

A Best magazinnak adott interjúja közben vallott fájdalmáról A mi kis falunk sztárja. Előbb unokáiról mesélt csillogó szemmel Csuja, majd egyszer csak hangnemet váltott, és eddig soha nem hallott tragédiájáról kezdett beszélni.

Hirdetés


- Meghalt a fiam - bukott ki belőle. - Tizennégy éve történt, de még ma is beszélünk róla a feleségemmel - mondta, majd a régi, közös emlékeket idézte fel fiáról, aki jó tanuló volt, imádta a magyart és a törit, de még a sportokban is kiemelkedő volt, főképpen a fociban.

- Télen nagyokat szánkóztunk, színházba, moziba jártunk. Aztán jöttek a dühkitörések, és azt hittük, mindez életkori sajátosság. Ma már tudom, hogy nem, de már késő - fűzte hozzá a színész, aki azért beszél saját tragédiáról, hogy mások okuljanak belőle, és szülőként ne kelljen átélnie azt, amit neki. Nincs nehezebb annál, ha az ember a saját gyermekét temeti el.

- Sokáig hibáztattam magam, hogy gyanútlan voltam, gyanútlanok voltunk. Hiszen kamaszkori dühkitörései minden gyereknek vannak. Kiskorában, amikor hisztizett, nem a fenekére ütöttem, hanem megsimogattam az arcát, és megnyugtattam - mesélte. A fiú aztán egy beszélgetés alkalmával arról beszélt apjának, hogy nem akar tovább élni, ekkor fordultak szakemberhez.


Hirdetés

- A nevelési tanácsadóba vittük ahelyett, hogy egy pszichiátert kerestünk volna neki. De azt se tudtuk, hova forduljunk. A nevelési tanácsadóból ugyan beutalták a pszichiátriára, de ő azt már nem várta meg - emlékezett vissza Gergő fiára, aki 1985-ben született.

- Ami talán feldolgozhatóvá teszi ezt a tragédiát, az az, hogy a másik két gyerekünk azt mondja, nekik csodálatos gyerekkoruk volt. Nem lehetett összeomlani azután, hogy elveszítettük Gergőt. Iszonyatos ürességet éreztem, de ott volt a másik két gyerekünk, rájuk kellett figyelni, hogy ők viszonylag kevés sérüléssel ússzák meg. Jönnek a kérdések, és nincsenek válaszok. Az ember tehetetlen, és ezt nem lehet feldolgozni ennyi év után sem. Tizennégy éve minden nap ordítok magamban. Nincs annál borzalmasabb, amikor egy szülő eltemeti a gyerekét.



Hirdetés