Ilyenek vagyunk mi?
Tömeg! Közlekedés!
- Lehet itt szidni a troli-, a villamos-, a buszvezetőket, vagy éppen az ellenőröket, de mi, utasok sem vagyunk náluk jobbak!
Hogy miért mondom ezt?
Elmesélem:
Ma dél körül felszállt egy ötven év körüli férfi az 5-ös trolibuszra a Széchenyi téren. Láthatóan nehezére esett minden lépés, mankóval segítette a haladását. Felküzdötte magát a hátsó ajtón, körbenézett, az ülések foglaltak voltak, egy idősebb nő, egy 35 és 20 év körüli férfi, meg egy kortalan táska foglalta el a négy ülőhelyet. A "botos" férfi láttán egyikük sem mozdult, szemük sem rebbent, a férfiak (?) vidáman tovább beszélgettek.
Döbbenetes volt!
- Adja át az ülőhelyet, vagy legalább a táskát vegye magához! - csattant fel egy fiatal lány a fiúra nézve!
A srác kelletlenül felemelte a táskáját, utat biztosítva ezzel a félig zárt üléshez.
A fájós lábú férfi előbb köszönömöt mondott a lánynak, majd méltósággal teli udvarias, ám fájdalmat sugalló hangon azt mondta mindkét férfinek:
- Hagyják csak, nem ülök le, nyugodtan tegye vissza a táskát.
A lány nem adta fel:
- Jöjjön, szerzek én magának helyet! - azzal elindult a troli belseje felé.
Hogy hogyan folytatódott, nem tudom, ugyanis le kellett szállnom. Annyit még elmondhatok, mi, többi utas szégyellte magát a két udvariatlan helyett! - írta a szem- és fültanú, Zsanett Tímár.